Besötétedett, de még nem engedtük le a redőnyt, hadd lássák az utcán a szép karácsonyfánkat. Mici kinéz, aztán odaszalad hozzám.– Apa, most sötít van?– Igen, Mici, besötétedett– Akkor menjünk ki, és szerezzünk új kocsit.
Kiveszem a kádból, a kád szélén a lábam, arra ültetem, és törölöm. Közben fészkelődik, helyezkedik, furcsán nyújtogatja a nyakát. Majd egyszer csak felém fordul:– Megníztem a tüköjben az ajcom. És szíp vagyok.