Reggel, indulunk bölcsődébe, óvodába, pontosabban a buszhoz. Kapkodunk, sietünk, és közben küzdünk.
– Mici, vedd fel a sapkád.
– Nem, ezt kérem.
– Ne azt, az a Mirkóé.
– Nem, a Micijé.
– Nem, a Mirkóé.
– Nem, Micijé. Nem, nem, nem! – Még toppant is talán, arca már vörös, és nemcsak a meleg kabátból.
– Nézd már, Mirkó, ez a Mici mekkora egy pukkancs...
– Nem, nem vagyok pukkancs – ugrik rám, majd a földre veti magát.
